A kosarad üres
Akropolisz (Athén, Kr. e. 5. század)
Akropolisz (Athén, Kr. e. 5. század)
A világ talán leghíresebb fellegvára, az athéni Akropolisz a periklészi békekorszakban épült.
1 – 12. évfolyam
mozaLink
/Weblink
Kérdések
- Melyik igaz az athéni demokrácia tisztviselőinek átlagos hivatali idejére?
- Kinek/minek a kezében volt a legfőbb hatalom az athéni demokráciában?
- Mikor űzték el Athénból az utolsó zsarnokot?
- Ki volt a türannosz?
- Ki nem volt athéni államférfi?
- Az athéni Akropolisz melyik épületét nevezzük „Érctárnak”?
- Az athéni Akropolisz melyik épületén találhatók kariatidák?
- Hogyan nevezik a nőalakot formázó erkélytartó oszlopot?
- Hogyan nevezik az athéni Akropolisz legnagyobb templomát?
- Athéné Niké temploma milyen görög építészeti stílusban készült?
- Hogyan nevezik az athéni Akropolisz kapuépületét?
- Melyik istennőnek emeltek templomot a kapuépület mellett?
- Ki volt a görög vallás főistene?
- Ki volt a görög mitológia szerint a tudományok és a mesterségek istennője?
- A görög mitológia szerint hogyan született meg Pallasz Athéné?
- Ki volt Athén városvédő istennője?
- Mi a görög ábécé utolsó betűje?
- Mi a görög ábécé első betűje?
- Ki volt az athéni fellegvár vallási alkotásainak fő tervezője?
- Mikor épült Athén város fellegvára?
- Milyen funkciója volt az akropolisznak?
- Milyen funkciója volt az akropolisznak?
- Hogyan nevezzük más néven a városállamokat?
- A görög városállamok melyik területén helyezkedtek el általában az akropoliszok?
Jelenetek
Akropolisz
- Parthenón - Az antik világ egyik legnagyobb, dór stílusú temploma. Az Akropolisz központi épülete.
- Erechteion - Ión stílusban épült templom. Jellegzetességei a női alakot mintázó oszlopok (kariatidák).
- Chalkothéka - A Pallasz Athénének szánt fogadalmi ajándékok tárolására szolgáló csarnok.
- Athéné szobra - A tudomány és a bölcsesség istennőjének a védelmet és a nevet is köszönhette a város.
- Brauronion - A szentélyt a vadászat szűz istennőjének tiszteletére emelték.
- Propülaia - Ókori görög kapuépület. Az Akropolisz esetében két csarnokból és öt átjáróból állt.
- Athéné Niké temploma - Az ión oszloprendű szentélyt a győzedelmes Athéné tiszteletére emelték.
- Athén - Az ókori Hellász egyik legfontosabb poliszának központja. Neve Athéné istennő nevéből származik.
- Égei-tenger - A Földközi-tenger egyik nyúlványa. Felülete kb. 214 ezer km2.
- Pireusz - Település az Égei-tenger partján. Az ókori Athén kikötője. A várostól délnyugatra helyezkedett el.
- út - Az ókori Athént falakkal határolt út kötötte össze Pireusszal. A kereskedelmi áruk nagy része ezen az útvonalon jutott a kikötőből a városba.
Athén fellegvára
Az akropoliszok (fellegvárak) az ókori Hellász jellemző – elsősorban vallási rendeltetésű – épületegyüttesei voltak. Általában a városok központjában, egy kiemelkedő sziklás magaslaton helyezkedtek el. A legismertebb (és egyben leghíresebb) akropolisz Athénban látható, egy körülbelül 150 méter magas, kékesszürke színű, lapos tetejű mészkősziklán.
Az athéni demokrácia fénykorában, a Kr. e. 5. században Periklész bízta meg az ókor egyik leghíresebb művészét, Pheidiaszt a tervek elkészítésével. Az építkezések vezetői Ikthinosz és Kallikratész voltak. Csodálatos épületek nőttek ki egymás után a terméketlen sziklából.
A Görög Régészeti Társulat a 19. század végén nagyszabású ásatást végzett az Akropoliszon, de az épületek restaurálása még napjainkban is tart. Az épületegyüttest 1987-ben felvették az UNESCO Világörökség kulturális helyszínei közé.
Pheidiasz fejszobra
Propülaia
A kapuépület
A propülaia kifejezés általában az ókori görög kapuépületeket jelöli. Az athéni Akropolisz kapuépülete Kr. e. 437 és 432 között épült, Mnesziklész tervei alapján. (Az eredeti tervet különböző okok miatt sohasem valósították meg teljes mértékben.)
A kapu öt átjárót tartalmazott, melyeket dór oszlopokra épült csarnok fogott közre. A kapu két oldalának épületei közül csak az északiakat sikerült megvalósítani.
A kapuhoz vezető nagyszabású lépcsősort később, a római korban készítették.
A Propülaia öt kapujából és két csarnokából ma már csak a kazettás mennyezet részletei és a külső oszlopok láthatók.
A kapuépület napjainkban
Parthenón
A szűz istennő temploma
A Parthenón az Akropolisz legfenségesebb, központi épülete volt. Az antik világ egyik legnagyobb temploma Kr. e. 447 és 432 között épült, Pheidiasz tervei alapján, Ikthinosz és Kallikratész vezetésével. Nevét a városvédő istennő, Pallasz Athéné jelzője után (szűz: parthenosz) kapta.
A templom dór építésrendben készült. Lépcsős alépítménye tartja az oszlopokat (körben összesen 46 darabot) és a falakat. Az oszlopokon nyugvó gerendákra került a nyeregtető és a két, domborművekkel ékesített, háromszög alakú oromzat (tümpanon). A templom központi celláját egy fal két részre osztotta. A nagyobb részben Pheidiasz 11-12 méter magas, elefántcsontból készült Athéné-szobra állt, a kisebbik cellát pedig kincstárnak használták.
A Parthenon napjainkban
Erechteion
A kariatidák épülete
Az Akropolisz fennsíkját két templom uralja: a Parthenón és az Erechteion. Ez utóbbi ión stílusban épült. Különlegessége az, hogy erkélyszerű csarnokát (Koré-csarnok) hat, kőből faragott nőalak tartja.
A kariatida az oszlop helyett alkalmazott nőalak megnevezése (férfi párja az atlaszfigura). Ezt a megoldást nem csak az ókori görög építészet használta, későbbi stílusirányzatok is kedvelték. A mintaként álló antik példák közül is kiemelkedik az Erechteion oszlopcsarnoka.
A kariatidák
Athéné szobra
A városvédő
Pallasz Athéné Zeusz és Métisz gyermekeként került az olümposzi istenek közé. Személyében a bölcsesség, az igazságosság, a jog, a mesterségek és a művészet istennőjét tisztelték az ókori görögök. (Bár Héphaisztosz pörölyének csapásától pattant ki Zeusz fejéből, mégis apjának legkedvesebb gyermekévé vált.)
A városok is Athéné oltalma alatt álltak. Egy attikai városért Poszeidónnal kellett megküzdenie. A próbát az istennő nyerte, így a várost is róla nevezték el Athénnak. Az Akropolisz legfontosabb épületeit természetesen a városvédő istennő (Athéné Poliasz) tiszteletére emelték. Pheidiasz azonban egy másik nagyszerű alkotással is adózott Athénének. Egy hatalmas bronzszobrot készített, mely a fellegvár egy nyitott területén állt, és tiszta időben igen messziről is látszott.
Városvédő Pallasz Athéné
Időkép
Parthenón (metszet)
- oromzat
- párkány
- tümpanon - A nyeregtetős épületek háromszög alakú, esetleg ívesen zárt, párkánnyal határolt homlokfelülete, illetve fülkéje, amit gyakran szobordíszekkel töltöttek ki.
- talapzat
- 31 m
- opiszthonaosz - Hátsó oszlopcsarnok.
- 70 m
- opiszthodomosz - Eredetileg egy, a templom területén levő, de a cellával összeköttetésben nem álló helyiség.
- külső oszlopcsarnok
- dór oszlop - A templom rövidebb oldalán nyolc, hosszabb oldalán tizenhét dór stílusú tartóelemet helyeztek el.
- metopé - A dór templomok párkányának frízében levő négyzetes, gyakran domborművekkel díszített mező.
- akroterion - Díszítőelem.
- Parthenón - Az athéni Akropolisz legnagyobb temploma, melyet Pallasz Athénének szenteltek. Iktinosz és Kallikratész építette Pheidiász művészi tervei alapján egy korábbi templom helyére. A tíz évig tartó építkezés Kr. e. 438-ban fejeződött be.
- tetőszerkezet
- cella - A görög és római templomok falakkal elhatárolt belső része, ahol a kultuszszobor állt.
- ión oszlop - A Parthenónt négy ión oszloppal díszítették. Ez volt az első alkalom, hogy egy épületen belül vegyesen alkalmaztak dór és ión elemeket.
- nyugati oromzatdísz - Az Attikáért küzdő Pallasz Athéné és Poszeidón harcát mutatja be.
Pallasz Athéné
- Pallasz Athéné szobra - A 12 méter magas szobor Pheidiasz alkotása volt. Az istennő fehér bőrét elefántcsont érzékeltette.
- sisak - Szfinxszel és szárnyas lovakkal díszített volt.
- a győzelem istennője - A győzelem szárnyas istennőjének szobra.
- dór oszlop - Belsejében a hosszabb falak mellé tíz-tíz, a rövidebb hátsó fal mellé öt dór oszlopot állítottak fel.
- pajzs - A görögök és az amazonok harcát ábrázolta.
- cella - A görög és római templomok falakkal elhatárolt belső része, ahol a kultuszszobor állt.
Athén
- mezőgazdasági terület
- városkapu
- városfal
- Akropolisz - Fellegvár. Az ókori hellén poliszok vallási központja. Jól védhető magaslaton építették fel.
- Arész-domb - Areioszpagosz. Az Akropolisztól északnyugatra emelkedő domb, az Arész-dombi tanács üléseinek színhelye.
- agora - Piactér és szentélykörzet. Az ókori hellén városok kereskedelmi, politikai és vallási életének egyik fő központja.
- lakóépületek
Narráció
Az ókori görög városállamokban kitüntetett helyet foglaltak el az akropoliszok. A fellegvárakat a polisz központjában, jól védhető helyen alakították ki. Védelmi funkciójukon túl a vallási élet központjai is voltak.
Athén városának fellegvára kitüntetett helyet foglal el az akropoliszok sorában. Nem csupán mérete és kivitelezésének színvonala, hanem történelmi jelentősége is kiemeli a hasonló jellegű antik görög építmények közül. Az Attikai-fennsíkból kiemelkedő mészkősziklán elhelyezkedő Akropolisz a periklészi békekorszakban készült, a Kr. e. 5. században. A vallási jellegű alkotások fő tervezője a kor híres hellén szobrásza, Pheidiasz volt.
A vallási területre az összetett kapuépületen, a Propülaián át lehetett bejutni. A hatalmas márványkapu Mnésziklész tervei alapján készült.
A római korban hozzáépített lépcsősor mellett helyezkedett el az olümposzi istennők egyikének, Athéné Nikének a temploma, az ión építészet egyik gyöngyszeme.
A vidék fölé magasodó sziklán levő épületek többségét a városvédő (és egyben névadó) istennő, Pallasz Athéné tiszteletére emelték. A fellegvár központi, nyitott részén állt Athéné fenséges bronzszobra, mely vigyázón őrködött kedvenc városa felett.
A Chalkothéka az istennőnek szánt fogadalmi ajándékok gyűjtőhelye volt (vagyis Érctár).
Az athéni Akropolisz épületei közül kiemelkedik az antik világ egyik legnagyobb és legismertebb temploma, a Parthenón. A dór építésrendet ión elemekkel vegyítő alkotást Iktinosz és Kallikratész építette, Pheidiasz művészi tervei alapján. A templom nagyobbik cellájában a leghíresebb hellén szobrász alkotása, Athéné 12 méter magas szobra állt.
Zeusz legkedvesebb gyermeke mellett persze más istenek is helyet kaptak az Akropoliszon.
A fellegvár kultusztemplomai közé tartozott az Erechteion is, mely kariatidáiról, vagyis a tartóoszlopokat helyettesítő nőalakjairól vált híressé. Artemisz szentélyének (Brauronion) napjainkban sajnos már csak a romjai láthatók.
A minden évben turisták százezreit magához vonzó athéni Akropolisz 1987-ben elfoglalta megérdemelt helyét a Világörökség kulturális helyszínei között.
